Garami József mesteredző mégis roppant visszafogott volt - igaz, a szakemberre amúgy sem a harsányság a jellemző. Az azonban érződött, hogy jóleső büszkeséggel fogadta az ellenfelek gratulációit. Amikor pedig látta, hogy futballistái örömtáncot lejtenek a pálya közepén, végül csak elmosolyodott ő is.
Pedig a torna előtt nem sokan fogadtak volna a Hungária körúti együttes végső győzelmére, hiszen a bajnokság második selejtezőkörében, a budapesti Papp László-sportarénában éppencsak továbbjutott a csoportból. Más kérdés, hogy a döntősorozatban, majd a Győr elleni szuperfináléban remek futballal rukkoltak ki a kék-fehérek.
- A budapesti selejtezőben valóban nehezen indult be a szekér, hajszálon múlott, hogy nem búcsúztunk el - mondta Garami József. - A Kaposvártól elszenvedett vereségünk után a Nyugat válogatottja ellen az utolsó percben sikerült egyenlítenünk, ezután viszont valóban egyre jobb formába lendült a csapatom.
- S e lendület egészen a debreceni döntő végéig kitartott...

Garami József elégedetten támaszthatta a debreceni palánkot

- Szerencsére igen. Hozzáteszem, akkor sem dőlt volna össze a világ, ha már a budapesti selejtezőben búcsúznunk kellett volna. Persze szerettünk volna minél tovább menetelni, de nem úgy tekintettünk a sorozatra, mintha számunkra csakis a végső győzelem jelenthetné az elfogadható eredményt. Jómagam úgy kezeltem ezt az erőpróbát, mint amely remek gyakorlási lehetőség játékosaimnak.
- Az eredmény alapján kiválóan sikerült a gyakorlás. Mennyit készültek a terembajnokságra?
- A téli edzések egy részét eleve a négy fal között végeztük volna, és miután bejutottunk a debreceni döntőbe, persze gyakoroltuk a kispályás focit is. Ez a fajta játék amúgy is beleillett a felkészülésünkbe, hiszen a hat hat elleni játékban rengeteg hasznos mozgást végeznek a játékosok. Gondolok itt a gyors irányváltoztatásokra, a váratlan megoldásokra, a kis területen történő játékra.

	Gyôztes csapat, boldog drukkerek, avagy kölcsönösen szólt a taps. A torna fináléja után az MTK futballistái elôször a szurkolóikhoz siettek (Fotók: Németh Ferenc)

- Modern, rövidpasszos futballjukkal a torna végére a közönség szimpátiáját is elnyerték, ami nem kis elismerés.
- A debreceni publikumot szeretném külön is dicsérni, hiszen amikor az elődöntőben a Loki ellen éppen vezetésre álltunk, a hazai tábor akkor sem minket pocskondiázott, hanem a sajátjait buzdította. A Főnix-csarnokban egyébként végig kitűnő hangulat uralkodott, jó volt látni, hogy Debrecenben mennyire szeretik a futballt. Sajnos Magyarországon az emberek nagyon elszoktak a labdarúgástól, éppen ezért jó lenne, ha a hosszú holt szezon alatt is minél többet láthatnák a magyar csapatokat játszani. Ehhez elsősorban több műfüves pályára lenne szükség, amelyek köré mobil lelátókat lehetne állítani - sajnos ez itthon egyelőre inkább csak álom. Az időjárás kétségkívül nem a legkedvezőbb errefelé, de nézzük meg Németországot, ott is hasonlóan hideg van, mégis folytatódhatott a bajnokság. No, de ezt inkább hagyjuk, hiszen ez más történet...
- Térjünk akkor vissza egy mondat erejéig vissza a kupagyőzelemhez. Mennyire tesz jót egy tornanyerés a csapatnak a hosszú felkészülés közepén?
- A sikerre nem lehet ráunni, abból sosem elég, most ráadásul különösen jót tett a futballistáim lelkének ez a győzelem. A két hónapos felkészülés közepette komoly motivációt jelenthet számukra a terembajnoki cím megszerzése, e siker után újult erővel dolgozhatnak a tavaszi rajtig hátralévő kemény edzéseken. Egy első, illetve egy második hellyel gazdagodtak vasárnap a győriek. Ami utóbbit illeti, mivel a döntőben nem tudták legyőzni az MTK-t, kénytelenek voltak beérni az ezüstéremmel. Egy kupát mégis a magasba emelhetett valaki közülük: a torna legjobb mezőnyjátékosát megillető, az egykori kiválóság, Fodor Imre nevét viselő díj ugyanis Vincze Ottó kezébe került. Később pedig a legnagyobb becsben tartott ereklyék közé…
"Meglepett, hogy a sok jó futballista közül engem ért a megtiszteltetés, de természetesen nagyon örültem neki. Fodor Imrének ugyanis még én is szedtem a labdát, így abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy közelről nézhettem a kiváló játékát. Nem csoda, hogy idővel a kedvencemmé vált" - derült ki az ETO középpályásának szavaiból, miért oly’ fontos számára, hogy a jobbára csak "Fociként" emlegetett futballista neve szerepel a serlegen.
Vincze Ottó ugyanakkor azt is elismerte, hogy a valamivel nagyobb, a terembajnokság első helyezettjének járó trófea elnyerésére nem igazán volt esélyük, mert "…az MTK teljesen megfogott minket. Nem hagyott minket kibontakozni, nem hagyott minket lőni, nem hagyott minket trükközni. Ja, és közben rúgott három gólt… Így azt kell mondanom, a kék-fehérek megérdemelten nyerték meg a sorozatot. Meglehet, azért veszítettünk a fináléban, mert az Újpest elleni elődöntőben mutatott jó játékunk után arra gondoltunk, komoly sanszunk van a sikerre, és ki tudja, talán a kelleténél jobban bíztunk magunkban."
A díjátadás végén egy japán (!) drukker által lencsevégre kapott labdarúgó persze eztán is optimistán látja a jövőt: most "nagyban" mutatná meg, mit tud. A válogatottat ma reggel Isztambulba repítő gép egyik ülése ugyanis Vincze Ottó számára van fenntartva, aki a Szaúd-Arábia elleni találkozónál talán csak a győzelmet várja jobban, mivel "…a szerdai siker jó alapot jelenthetne a jövő heti walesi összecsapásra. A walesi siker pedig jó alapot jelenthetne a márciusi világbajnoki selejtezőre…"
Mivel úgyis a felkészülési időszakban járunk: jó alapozást

Három terembajnoki cím tulajdonosaként felhőtlennek is tekinthetnénk Éger László kispályás karrierjét, csakhogy a DVSC-MegaForce egyszeres válogatott védője egy kellemetlen emléket is őriz a műfüves idényekről, konkrétan tavalyról, a Matáv Sopron elleni összecsapáson ugyanis járomcsonttörést szenvedett. A sérülés miatt nem csupán együttese hátralévő összecsapásait (s végül az ünneplést) kellett kihagynia, de annak a veszélye is fennállt, hogy a Club Bruges elleni UEFA-kupa találkozókról is lemarad.
"Szerencse a szerencsétlenségben, hogy erre aztán nem került sor, ott lehettem Belgiumban és a debreceni visszavágón is - elevenítette fel a szűk éve történteket a védő. - Sérülés ide vagy oda, úgy gondolom, a teremfutball nagy show, a közönség vevő rá, s nekünk játékosoknak is jól jön némi változatosság a felkészülés heteiben. Bízom benne, telt ház előtt sikerül megvédenünk a címünket, ahogy abban is, hogy ezúttal ép bőrrel megúszom a meccseket - igaz, ezt minden pályára lépővel kapcsolatban elmondhatom. Nincs bennem félelem vagy bármiféle nyomasztó érzés, egyszerűen élvezni szeretném a játékot, és nyerni akarok. Tavaly már túl voltam az első kórházi kezelésen, így otthon, tévén nézhettem a döntőt, majd ahogy a csapattársaimat éltette a közönség, az idén nem szeretnék belőle kimaradni, habár kispályán soha nem mehetsz biztosra. Jó csapatok érkeznek a Főnix-csarnokba, amelyek közül véleményem szerint bármelyik megszerezheti a terembajnoki aranyérmet. Mondom ezt már csak a fehérváriak szereplése miatt is: a hat finalista együttes közül vitathatatlanul ők vannak a legtragikusabb helyzetben, mégis elverekedték magukat a döntőig, s a hírek szerint tetszetős focival rukkoltak elő Nyíregyházán. Szóval nem lefutott ez a torna…"

	A megszokott kép a múltból: a Debrecen az elmúlt két esztendôben nem talált legyôzôre a teremben – Dombi Tiborék az idén is arra készülnek, hogy megvédjék a címüket (Fotó: M. Németh Péter)

Tekintettel a hátvéd "makacsságára", miszerint nem szívesen tippelne a végső sorrendre, önkényesen rangsoroltuk a döntősöket - a válogatott bekk rövid kommentárjaival.
1. Debrecen: "A szurkolóink elvárják tőlünk a győzelmet, igyekszünk megfelelni az igényeiknek. Nehéz lesz…"
2. Matáv Sopron: "Az edző, Pintér Attila habitusa rányomja a bélyegét a csapatra, a Sopron ahol elindul - csakúgy, mint a DVSC -, nyerni akar.
3-4. Újpest és Győr: "Nem csupán a bajnokságban, műfüvön is éremesélyesnek vélem a lilákat. Váczi László személyében kiváló masszőrük van a győrieknek, bízom benne, ezúttal nem gyúr akkora bombákat Vincze Ottó lábába, mint tette azt a pápai selejtező alkalmával."
5-6. MTK és Fehérvár: "Fiatal, tehetséges játékosok sora szerepel az MTK-ban, meggyőződésem, itt is bizonyítani akarják tudásukat. Szerintem most is meglepetést szerezhetnek. Csertői Aurél csapatáról már ejtettem néhány szót, ezt most megtoldanám annyival: a dac hatalmas erőket mozgósíthat az emberben."